Évekóta lázban tartja a lakosokat a pilisi víz minősége, amit a magas vízdíj mégjobban tetéz.
Sajnos ebben a bejegyzésben NEM fogjuk megoldani a problémát, azonban megpróbálom tisztázni a jelenlegi helyzetet, hogy ki- miért felelős. Azt mindenképp szeretném leszögezni, hogy semmi nem fehér vagy semmi nem fekete. Ugyan vannak a facebookon nagyon fröcsögő és kevésbé hangos Dakövös fakeprofilok (hamis profilok), (természetesen tudjuk, hogy kik ők, azt is tudjuk, hogy a múltjuk miatt nem merik vállalni az arcukat), akik minden csatornán ilyen vagy épp olyan stílusban hangoztatják az önkormányzat kizárólagos felelősségét, de ez természetesen nem ilyen egyértelmű.
Igyekszem rövid lenni, de ez egy olyan téma, amit órákig lehetne boncolgatni csak szeretném, ha tudná a lakosság, hogy pontosan mik az okai a késlekedésnek.
Szóval mind az ivóvíz, min a szennyvízhálózat tulajdonosa Pilis Város Önkormányzata, az ivóvíz hálózatot 1993-ban, a szennyvízhálózatot 2004-ben létesítette az Önkormányzat.
Én most inkább az ivóvíz hálózatról beszélnék, mert Pilisen az ivóvízzel vannak a problémák. (Egyébként a víziközművekkel szinte minden városban van baj. Albertisán és Gyömrőn például a szennyvízzel van igen komoly gond.
Szóval az ivóvízhálózat I. üteme 1993-ban került kiépítésre városunkban.
Ez úgynevezett konténeres a vízmű volt (mind a víztárolás, mind a vízhálózat minősége nem volt műszakilag megfelelő), ezek a problémák a későbbi bővítések során teljesen meg lettek szüntetve (a további akkori képviselők sokat tudnának mesélni, hogy miért ez rendszer került kialakításra, hogyan kik kezdték el üzemeltetni, ki és milyen volt a műszaki felügyelet és sorolhatnánk, mind a kivitelező, mind a későbbi üzemeltető esetében alapvető műszaki ismeretek hiányoztak. Zárójelben az ivóvízhálózathoz hasonlóan a szennyvízhálózat mind a gyűjtő, mind a tisztító rendszer tekintetében hasonlóan nagyon drágán üzemeltethető rendszer, ennek történeti feltárása is „érdekes” lehetne (kiknek, hogyan miért állt érdekében, hogy ez a rendszer épüljön ki) – de a mi esetünkben ez már mindegy (többen azóta már el is hunytak), hiszen nem tudunk rajta változtatni. a rendszer cseréje nem 1-2Milliárd lenne).
Szóval 2004-ben fektették le a földbe az utolsó vezetékeket, ami azt jelent, hogy ezeken a vezetékeken azóta folyik a víz. A kinyert vizet 3db pilisi kút biztosítja, ebből kettő szintén 1993 óta működik.
Az üzemeltetésről: 1993-tól az üzemeltetést Pilis Város Önkormányzata egy magán céggel, a KER-VÍZ Bt.-vel kezdte el. Az itt keletkezett műszaki és pénzügyi problémák után az önkormányzat saját céggel a Gerje Forrás KHt-val folytatta a vízműüzemeltetését. A székhelyük a vízmű teljes kiépülése után a mostani DAKÖV ügyfélszolgálatán volt a Temesvári utcában. Egyébként az az épület szintén a városunk tulajdona, egyébként nagyon jó állapotban lévő ingatlan, amelyet most a DAKÖV térítés nélkül használ, de erről is mondok pár szót.
Az üzemeltetést 2015-ig KER-VÍZ és a pilisi városüzemeltető a Gerje Forrás Kht. (vagyis közvetve az Önkormányzat) végezte.
Mint ahogy korábban említettem, ennek a fajta Vákuum-szivattyús rendszernek az üzemeltetése rettentő drága volt, a befolyt vízdíjak mellett az Önkormányzatnak minden évben (az akkori árakon) mintegy 60 millió forintot kellett hozzátenni az üzemeltetéshez, ami szinte a teljes fejlesztésre szánt budgetet elvitte, ekkor határozott a képviselőtestület, hogy ez így nem maradhat. 5éves lépcsőben felemelték a víz árát oda, hogy 2015-re a pilisi víziközművek ne deficittel zárjanak. Vagyis a pilisi víziközművek a befolyt vízdíjakból ki tudtak fizetni a költségeiket. A képviselőtestület 2015-re érte el az önköltségi árat, éppen akkor amikor 2015ben a kormány a rezsicsökkentés keretein belül befagyasztotta a közüzemi díjakat. Ennek a célja a fogyasztók megvédése volt, és sok városban ahol a vízszolgáltatást dotálni tudták nagyon jól jártak vele. Pilisen azonban ahol a szolgáltatást önköltségi áron biztosította a helyi vízmű, ismétlem a környékbeli településekhez képest egyedül Pilisen ez a viszonylag magas ár került befagyasztásra. Ez az állami beavatkozás azonban nem volt előre látható, így fordulhatott Pilis hátrányára az egyébként helyes árképzés.
Ugyanekkor megalkotott törvény alapján minimálisan 150 ezres (Pilis esetében ez kb. 3ezer) szolgáltatási egységet elérő méretű vízműveket kellett létrehozni, ezért a földrajzilag összefüggő térségek vízművei egyesülni kényszerültek. Így kerültek a környékbeli települések vízművei egységesen közös üzemeltetésbe a DAKÖV Kft Monori üzemigazgatóságához. Innentől a településenként előzőleg kiszabott különböző szolgáltatási áron kell(ett) a DAKÖV Kft.-nek a vízműveket üzemeltetni.
A DAKÖV kft.-nek az ívóvíz-, a szennyvízhálózat mint komplett vízműért mintegy 14 millió Ft/év bérleti díjat kell(ene) fizetnie a tulajdonos önkormányzatnak. Ebből az összegből lehetne olyan amortizációs alapot képezni, amellyel a vízmű műszaki szinten tartása legalább minimális mértékben biztosítható lenne. Az üzemeltetéshez tartozóan a vízmű karbantartási költségei a DAKÖV-öt terhelik, a felújítás és fejlesztési költségek pedig a tulajdonos önkormányzatot. Ezt a 14 milliós bérleti díjat azonban a DAKÖV nem fizeti meg Pilisnek. Zárójelben azt mondja a DAKÖV részben azért, mert a vízdíjakba nincs ez az összeg beépítve, részben azért, mert szerintük felújítási feladatokat is végeznek az üzemeltetés során ennek fedezetét viszont az önkormányzatnak kell biztosítania. Tehát ha az adott munkára a DAKÖV azt mondja, hogy ez felújítás akkor ennek a költségét az önkormányzatnak állnia holott lehet, hogy az adott munka egyébként karbantartásnak számít és ebben az esetben neki kellene fizetnie. E munkáknak az ellenőrzésére az előző önkormányzat nem fordított figyelmet, noha elemi érdeke fűződik hozzá Pilisnek. A mai képviselőtestület feladatának tartja, hogy többek között a DAKÖV által végzett karbantartási és felújítási munkák elszámolását is górcső alá vegye. Az elmúlt 5évben ebből a pénzből 70 millió forint mínusz felújítás bevétele származott adott Pilisnek, amelyből például a szivacsos csőtisztításra vagy későbbi komolyabb műszaki probléma megoldására (a vasmangántalanító) lehetett volna pénzügyi alapot képezni. Megkértem az önkormányzat pénzügyi vezetőjét, hogy gyűjtse ki 2019-ben milyen költségeket számolt el a DAKÖV a bérleti díj terhére. Ha megkapom ermészetsen közzé teszem.
Egy kis kitérő: Temesvári utcában lévő vízmű központi épülete (ahogy az egész vízmű is) önkormányzati tulajdon, a vízmű üzemeltetéséhez szükséges feltételeket kell a szerződés szerint biztosítani a DAKÖV-nek ez az épület két helyiségét érinti. A többi részt bútorozottan teljes egészében térítésmentesen használják és lakják le a DAKÖV dolgozói. Novemberben voltunk kint, hogy leltározunk, és megnézzük, hogy hogyan is tudnánk hasznosítani ezt a tulajdont, nem számítottunk túl sok jóra, de azért sokkoltak bennünket az épületben tapasztaltak. A fenti tárgyalóban a faragott nagy asztalon kolbász és szalonna csemegézés maradványai, az irodákba az hálózat csoportvezetők költöztek be, olyan irodai körülmények közé, amely a polgármester vagy jegyző számára sincs biztosítva. A másik irodába a GDPR szakemberüknek alakítottak ki irodát. Természetesen ezen állapotokat is rendeznünk kell. Mi nem szeretnénk többet, mint minden téren korrekt viszonyokat teremteni, ebben természetesen beleértendők a pénzügyi elszámolások is. A tervezett egyeztető megbeszéléseket a DAKÖV a járványra ill. megbetegedésre hivatkozva lemondta. Természetesen a járvány elmúltával azonnal folytatjuk a munkát.
Ennyit a kerettörténetről, jöjjön mindannyiunk problémája az egyre sűrűbben előforduló zavaros ívóvíz.
Sajnos a pilisi víznek óriási a vas és a mangán tartalma. Ez a hosszú, majdnem 30év alatt (ugye a vezetékeken 1993 óta folyik a víz) kirakódott a csövek falára (itt jegyezném meg, hogy egyébként egészségre károsító hatása nincs), de természetesen senkinek nincs gusztusa ilyen vízben fürödni vagy ebből főzni, a tönkrement víztisztítókról és a fehér ruhákról már ne is beszéljünk. Szóval a 30éves csövek falán kirakódott vas és mangán oxid normál működés esetében nem válik le onnan, azonban, ha megnövekszik a víznyomás vagy a víz folyási sebessége, akkor ez leválik és a víz ilyen szennyezetté válik.
A hiba egyébként csőtörés alkalmával, megnövekedett vízfogyasztás alkalmával (például locsolásos időszak) szokott bekövetkezni, de ezenkívül a szolgáltató is szokott rendszermosást csinálni, amiről előre értesíti a lakosságot. Plusz van egy olyan is, amit nem igazán szeretnek kommunikálni, ami a múltkori Táncsics utcai csőtörés következményében szinte kéthétig rossz víz minősége a csőtörés mellett emberi mulasztás miatt[RM2] is történt.
A végleges megoldást az jelentené, ha csökkenteni tudnánk a víz vas- mangán tartalmát, ezáltal olyan víz kerülne a rendszerbe, amiből ugye nem rakódik ki további vas- mangán a csövek falára. Ezt érdemes lenne egy szivacsos csőtisztitással egyidőben végezni, ami a már lerakódott anyagokat tisztítaná ki a rendszerből.
Mivel felújítás, fejlesztés ezért természetesen az Önkormányzat feladata és kötelessége. A vas- mangántalanító megépítése nagyjából 250.000millió Forint lenne. (Remélem mindenki olvasta a költségvetésről szóló prezentációmat, ahol jól látszik, hogy Pilis saját bevétele 277Millió forint, amiből finanszírozva van az óvodai ellátás egy része (közel 80M), a CSEPI (50M), a Városüzemeltető (80M). Szóval, ha ezeket levesszük és nem csinálunk semmi, olyan 20év alatt össze is jön az Önkormányzatnál ez a pénz. Ha bezárjuk a fél óvodát a CSEPIt és a VÜ-t, nem csinálunk egy festékvonást Pilisen ezt nem boncolgatnám tovább, akkor is kell 3év, mire összespóroljuk. Ezzel azt akarom mondani, hogy tökéletesen jól látszik, hogy külső pénzügyi segítség (pályázat, esetleg kedvező kondíciójú hitel) nélkül ezt a víztisztító rendszert nem tudja Pilis Város Önkormányzata beszerezni.
Bízunk abban is, hogy látva problémát külső támogatókat is be tudunk vonni a beruházás megvalósítására. Sajnos az még nem ismeretes, hogy a járvány okozta gazdasági visszaesés milyen mértékű lesz és ez hogyan fogja érinteni a pályázati forrásokat. Ha további fejlemények lesznek arról természetesen tájékoztatni fogok.
Addig is fontosnak tartom, hogy a DAKÖV számára minden szolgáltatással kapcsolatos panaszt bejelentsünk a lakossági panaszok száma fontos adat a szolgáltatásuk megítélésekor. Több ízben megkaptuk részükről kritikának, hogy a lakosok csak az ilyen-olyan közösségi felületekre töltik fel és a szolgáltató felé nem jelzik a zavarosodást. A lakossági panaszbejelentésre indult eljárás megfelelőségét csak a megfelelően rögzített hibák esetén tudjuk számon kérni. Erre csináltam egy hibabejelentő kártyát, feltöltöttem a fájlok közé, keressétek, ha hiba van a rendszerben bátran bombázni kell őket.
